Bevezetés a vállalati pénzügyekbe

♤Vállalati pénzügyek --> gondolkozás, alapvető pügyi elvek ♤Befektetések --> pügyi piac termékeivel foglalkozik (árak, kockázat/haszon, kombinációk) ♤Pénzügyi vállalatok (pénzintézetek) --> bank, biztosító ♤Nemzetközi pénzügyek --> előző 3 nemzetközi aspektusaival foglalkozik (nemzetközi hitelezés ♤Fintech --> pügyek és a csúcstechnológia

--> Milyen hosszútávú befektetésekre, beruházásokra van szükség? --> Hogyan teremthető elő ennek hosszútávú finnanszírozása? (új tulaj bevonása v kölcsön felvétel) --> Hogyan szervezhetők meg a vállalkozás napi pénzügyi feladatai? ◇likviditás-menedzsment ◇beszállítók, alapanyagok, munkaváll. fizetése ◇pénzbeszedése vevőktől

A tulajdonlás és a menedzselés szétválása --> tulajdonosok képtelenek a vállalkozás vitelére

Mert a tulajdonosok képtelenek a vállalkozás vitelére, mert a tulajdon szétszóródott

A szétválás miatt ő képviseli a tulajdonosok érdekeit a vállalatnak

Kétszintű hierarchia 1.) Igazgatótanács --> részvényesek választják 2.) Top-menedzserek --> igazgatótanács veszi fel

--> ők képviselik a (részvény)tulajokat --> vállalat stratégiai döntéseiért felelős --> 3 pozíciója: elnök, belső tagok, külső tagok

--> vállalat formális vezetője --> felel az igazgatótanács müködéséért --> kommunikál, képviseli a vállalatot és ig.tanácsot

--> vállalat (vezető) menedzserei --> belső infókat, nézőpontokat képviselnek

--> nem részei a vállalat menedzsmentcsapatának --> külső, független, objektív nézőpontot hoznak

vállalat napi működéséért és profitabilitásáért felelnek

♡alsószintű - iroda/üzlet/részleg vezető ♡középvezető - üzem/területi/regionális ♡felsővezető - CEO(vezérig) ig.tanács döntéseiért és iránymutatásait felel és hajt végre -->ig.tanács felé riportál -->elnöknek is szokták nevezni -->gyakran az ig.tanács elnöke

ügyvezető igazgató -->napi működés: marketing, értékesítés, termelés, munkaügyek -->CEOnak riportál --> alelnök, igazgató is szokott lenni

pénzügyi igazgató -->CEOnak riportál -->pügyi infókról részletesen számol be az ig.tanácsnak, részvényeseknek, hatóságoknak -->alelnöknek, igazgatónak is hívják

1.) Beruházás 2.) Finnanszírozás 3.) Likviditás

(tőkeköltségvetési döntések) --> be kell azonosítani a beruházási lehetőségeket --> elemezni kell ezek várható bevételeit, kiadásait --> legjobbak kiválasztása, amik bevétele a legjobban felülmúlja a kiadásokat PÉLDA - primark(új üzlet nyitás), Ford(új modell kifejlesztése)

(tőkeszerkezeti döntések) --> pénz előteremtése a beruházásokhoz --> két forrása van: hitelezők(adósság), új tulaj(saját tőke) ◇hit.: kamqttal növelve kell visszafizetni ◇tul.: csak profitból részesülnek --> tőkeszerkezet: szabad pénzáramlásnak hány %-a megy részvényesekhez és hitelezőkhöz

(forgótőke-menedzsment döntések) --> cég napi(rövidtávú) pügyei, h elkerüljük a likviditási problémákat és a költséges leállásokat --> előre kell gondolkodni h mindig legyen pénze a rövidtávú kötelezettségekre, napi müködési ktg.k fizetésére

♡egyéni vállalkozás - 1 személy a tulaj, övé a teljes profit ---> korlátlan felelősség - minden kötelezettségért felel ♡betéti társaság - hasonló, de 1nél több tulaj van --->beltagos bt = korlátlan felelősség minden tagnak, osztoznak a profiton --->kültagos bt ---> 1 v több beltag = korlátlan felelősségű, akik viszik az üzletet ---> 1 vtöbb kültag = nem aktív részesei az üzletnek, korlátolt a betett összegükig

-->jogi személynek számít ◇azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint egy természetes személy (lehet tulajdona, vehet fel hitelt v adhat, perelhető) -->korlátolt felelősség ◇tulajok felelőssége csak a vállalatnál lévő vagyonukig terjed

Összehozza a vevőket és eladókat, kötvények és részvények adásvétele zajlik itt

--> vállalatok eredeti(első) épapír eladása --> vállalatok adnak el a befektetőknek h pénz kapjanak beruházásaikhoz ♡nyilvános kibocsátás: értékesítés nagyközönség felé ♡zártkörű kibocsátás: tárgyalásos értékesítés -->vállalat befektetőnek

-->elsődleges piacon kibocsátott epapírokkal kereskednek tovább -->csak hitelek és részvények tulajdonosai cserélődnek -->befektető befektetőnek

kereskedő: saját készletre vesz és abból ad el (autókereskedés) bróker: összehozza a vevőket és eladókat (ingatlanügynök)

OTC(over-the-counter) piac -->manapság elektronikusan adják-veszik a részvényeket -->legtöbb kötvényügylet kereskedői piacon zajlik

-->fizikai helyük van -->azok között köttetik ügylet akik eladni v venni szeretnének

-->nagyvállalatok részvényeivel leginkább szervezett aukciós piacokon -->de OTC piacon is

Szervezett tőzsdékre bevezetett részvények = "tőzsdén jegyzett"(listed) részvény -->amelyik tőzsdére van bejegyezve azoknak a követelményeknek kell megfeleljen a vállalat

--->vállalatok menedzsereinek a részvényesek érdekei alapján kell dönteniük --->általános cél: maximalizálni a vállalat részvényeinek értékét Mivel - részvények összértéke = saját tőke értéke Ezért - TULAJDONOSI SAJÁT TŐKE ÉRTÉKÉT KELL MAXIMALIZÁLNI

jövőbeli osztalékokra vonatkozó joguk miatt

vállalat különböző projektjeiből származó profitok -->egyes termékek bevételeinek és ktg.nek a különbségei

1.) Aukciós tőzsdén a résztvevők becsléseket készítenek a vállalatok (részvényeik) reális értékeiről 2.) vételi (bid) és eladási (ask) ajánlatokat tesznek 3.) ezek a vételi és eladási ajánlatok listázásra kerülnek az ajánlati könyvben

jövőbeli profitokkal kapcsolatos minden körülményt figyelembe vesznek --> várható összegek --> időzítések és kockázatok ezeknek a KOMPLEX ÉRTÉKELÉSEI -->és végül megbecsülik a részvény aktuális reális értékét

max ár amit a vevő hajlandó fizetni

min ár amin az eladó hajlandó eladni a részvényt

Egyes vállalati döntések milyen hatással lesznek a részvényárfolyamra

Amikor vki(megbízó) alkalmaz vkit(ügynököt) h helyette képviselje az érdekeit | részvényesek megbízzák a menedzsereket h a vállalatnál képviseljék érdekeiket

érdekellentétek a megbízó és az ügynök között részvényes vs. menedzser

Olyan szerződéses megoldást keresünk amivel ösztönözzük (ügynök céljai közelebb kerülnek a miénkhez) h az érdekünkben cselekedjen ♡ösztönzés: fizetés ♡kontroll: menedzsment teljesítményét közvetve és közvetlenül

Az érdekkonfliktus feloldása kóltségekkel jár -->közvetett üktg.: ◇megvalósított rossz projektből / elszalasztott jó projektből fakad ◇rossz menedzseri döntések -->közvetlen üktg.: ◇vállalati kiadások ami csak a menedzsereknek hasznos (pazarlás, luxikocsi) ◇ellenőrzési ktg

Szorosan kell kapcsolódnia a menedzseri díjazásnak a vállalat részvényárfolyamához ~top-menedzserek együtt sírnak-nevetnek a részvényesekkel

Részvényesek választási jogaikon keresztül kontrollálják a vállalatot -->ig.tanács tagokat évente választják közgyűlésen -->tagokat részvénytöbbségi alapon választják ◇ 1 részvény 1 szavazat

-->részvényes átadja szavazati jogát h helyette éljen vele -->praktikus >> nem kell személyesen ott lennie a nagyúrnak -->több proxy kártya is lehet: ha elégedett a vállalattal akkor felajánlhatja a jogát az ig.tanácsnak vagy a menanak

(szavazási harc) -->ha elégedetlen akkor átadhatja jogát másnak egy "ellenzéki pártnak" -->egy aktivista részvényes kampányt indít h megváltoztassa a vállalati stratégiát az igazgatótanácsi tagok lecserélésével 《ehhez részvényeseket keres》 -->két "párt" verseng a szavazatokért --> elkezdődik a proxy harc ==== harc nyilatkozatokkal és hirdetésekkel

Alul-menedzselt, alacsony részvényárfolyamú cégek a célpontok ◇itt van profitlehetőség -->kivásárló megvásárolja a célvállalatot -->kivásárlás után leváltják az ig.tanácsot és csúcsvezetőket

♡kivásárlás ♡Proxy harc